Az európai kormányok utolsó reménysugara a tőkepiaci unió (CMU) terv, amelynek célja, hogy a kontinensen jelenleg bankszámlákon tartott 10 000 milliárd eurónyi megtakarítást felszabadítsák és a tőzsdén fektessék be, ezzel ösztönözve a gazdasági növekedést. A CMU középpontjában az áll, hogy integrált és hatékony tőkepiacot hozzanak létre, amely megkönnyíti a vállalatok finanszírozáshoz jutását és elősegíti a határokon átnyúló befektetéseket. Egyelőre viszont sok a kockázat és a tagállamok egy része is ellenáll.
Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy vámokat vet ki a kínai online kiskereskedőktől - például a Temu, az AliExpress és a Shein – vásárolt olcsó árukra, hogy kezelje a Kínából az EU-ba érkező nem szabványos termékek számának növekedését. Súlyos póttételeket és a vámmentes küszöbérték megváltoztatását is tervezik. Az EU-s belső piacot így megvédhetik az olcsó kínai dömpingárutól, azonban a fogyasztók magasabb árakra számíthatnak.
A kínai kereskedelmi minisztérium pénteken éles hangvételű közleményben reagált az Európai Unió legutóbbi lépéseire, amelyek szerintük tovább növelik a kereskedelmi súrlódásokat. A minisztérium szóvivője figyelmeztetett: ha a helyzet nem változik, akár egy teljes körű kereskedelmi háború is kitörhet.
Az utolsó előtti, vagy talán a legutolsó pillanatban mutatták be az Európai Bizottság kérésére megszületett belsőpiaci reformtervezetet. A 2004-es nagybővítés után két évtizeddel világosan látszik, hogy az Európai Unió versenyképességi hátrányban van Kínához, az Egyesült Államokhoz és a feltörekvő új gazdasági hatalmakhoz képest az egységes piac diszfunkcionálása miatt. A túlszabályozás, az innováció háttérbe szorulása, a rossz állami és EU-s támogatási rendszerek, valamint a versenyjog bonyolultsága miatt azonnali átalakítást sürget a Jacques Delors Intézet friss előterjesztése, hogy Európa továbbra is geopolitikai tényező maradhasson.
Az Európai Unió az egységes piac teljes reformjára készül, részben erősítenék a tőkepiaci uniót. Brüsszel szerint sürgős intézkedésekre van szükség a tőke mozgását szabályozó intézményi keret és piaci struktúra terén. Továbbá az állami támogatások európai eszközzé alakításával, a szolgáltatási ágazat integrációjának felgyorsításával, az adóügyi széttagoltság kezelésével, valamint az adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelemmel az EU megerősítheti az egységes piacot és növelheti versenyképességét a globális színtéren – derül ki az Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnöke és volt olasz miniszterelnök által írt tervezetből.
Az Európai Unió szigorú vizsgálatot indít a kínai szélturbina-ágazat állami támogatásai miatt, amelyekkel a gyanú szerint versenyelőnybe jutnak az EU belső piacán. Annak ellenére, hogy az államszövetség az éghajlatváltozás elleni küzdelemben partnerséget vállal Kínával, a kereskedelmi dinamika rideg valósága eltérő érdekeket mutat. Az Európai Bizottság attól tart, hogy Peking olyan támogatási politikát alkalmaz, amellyel mesterségesen leszorítja a kínai importtermékek árait, így európai munkahelyek kerülnek veszélybe.
Az Európai Unión belüli médiaszabadság és pluralizmus megerősítését célzó európai médiaszabadságról szóló törvénynek (EMFA) zöld utat az Európai Tanács. Brüsszel szerint ez jelentős lépést jelent az újságírók és a médiaszolgáltatók védelmében az indokolatlan politikai befolyástól. A csomagot végül 26 tagállam támogatta, Magyarország az egyetlen kivétel.
A napelemgyártók vészjelzést küldtek az Európai Bizottságnak azt állítotva, hogy azonnali mentőcsomag nélkül heteken belül leállhat az EU termelésének közel fele. Andy Bounds és Alice Hancock beszámolója szerint a közel 80 tagot képviselő Európai Napelemgyártó Tanács (ESMC) levelet küldött a Bizottságnak, amelyben felvázolta az iparág kritikus helyzetét. Bár sorra dőlnek a rekordok a paneltelepítéseknél, az olcsó kínai termékek tarolják le a piacot.
Donald Trump amerikai elnökjelölt úgy látja, Európa „kihasználta” az Egyesült Államokat, attól függően tudja Amerika vállalni a kontinens védelmét, hogy „rendesen bánnak-e” az európai országok tengerentúli szövetségesükkel – számol be a Fox News.
A kormány megvédi a magyar gazdákat, és ha kell, szeptember 16-ától nemzeti hatáskörben zárja le a határt az Ukrajnából érkező egyes gabonatermékek előtt - jelentette ki az agrárminiszter szombaton Tihanyban a Tranzit politikai fesztiválon.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében azzal a törvénytervezettel foglalkoztunk, amely könnyítene a munkavédelmi oktatás szabályain, és amely kiváltotta a szakszervezetek haragját. Vendégünk volt Dudás Katalin, jogász az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője. A második részben Kína uniós terjeszkedéséről volt szó, amely leginkább a német ipar számára veszélyes, de hat az egész belső piacra is. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük.
Az Európai Bizottság elfogadta a külföldi támogatásokról szóló rendelet (Foreign Subsidies Regulation) végrehajtási rendeletét, amely részletes szabályokat és eljárásokat ír elő a tagállamok számára az unión kívüli cégekkel szemben. A rendelet tartalmazza a külföldi pénzügyi hozzájárulással végrehajtott összefonódások és a közbeszerzési eljárásokban nyújtott állami támogatások átvilágítási rendszerét is. Magyarországra települő gyártók is érintettek lehetnek.
Az Európai Unió 10 vezetőjéből álló csoport informális találkozót tartott, hogy megvitassa a bővítésnek a tömb jövőjére gyakorolt hatásait. Noha Orbán Viktor magyar miniszterelnök gyakran szólal fel új EU-tagállamok felvétele mellett, legutóbb két hete követelte a balkáni országok felvételét, de a találkozóra nem hívták meg.
Külföldi vállalatok szerint a magyar kormány diszkriminatív döntésekkel hozza hátrányba őket. Több szervezet az Európai Unió intézményrendszeréhez fordulhatott panaszával, ugyanis az Európai Parlament egyik szakbizottsága már vizsgálati látogatásra készül májusban Budapesten, és épp a misszióra készülve, a testület brüsszeli ülésén közölte azt az Európai Bizottság egyik vezetője, hogy a kiskereskedelmi szektor esetében több magyar kormányzati intézkedés kapcsán is előzetesen vizsgálódnak.
A világgazdaság átrendeződése felgyorsult. Egyes jelenségek mögött nyíltan megjelennek állami-kormányzati intézkedések – ilyenek például az európai autógyártók nagyberuházásai az USA-ban, melyek az új inflációcsökkentő törvény (IRA) keretében kapnak meggyőző mértékű támogatást. Más jelenségek mögött nincs nyílt állami szubvenció, azonban a beruházás volumenére tekintettel nem zárható ki a kormányzati segítség – egyes uniós véleményalkotók így tekintenek keleti befektetők egyre meghatározóbb térnyerésére bizonyos európai piacokon. Akár nyílt, akár rejtett a szubvenció: az EU a jövőben egy új rendelet alapján szigorú szankciókat fog alkalmazni a belső piacát torzító, harmadik országtól kapott támogatásokkal szemben.
Az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet nagyon meg lenne lepve, ha a minap hatályba lépett kettős magyar benzinár szabályozás védhető lenne az uniós jog alapján, az Európai Bizottság pedig rövidesen elkezdi vizsgálni a kérdést 3 alapelv alapján – tudta meg az Euronews, amely körképe címének azt adta: az uniós jog alapján védhetetlennek tűnik a kettős benzinár. Ebben emlékeztetnek rá, hogy a magyarországi tömegközlekedésben éppen az uniós jogszabályok miatt kellett minden 65 év feletti külföldinek is megadni az ingyenes utazás lehetőségét, illetve Németországban is azért bukott el az ingyenes német, illetve fizetős külföldi autópályahasználati terv, mert uniós jogot sértett. A lapnak a horvát miniszterlenök is nyilatkozott, aki szerint ha az Európai Bíróság elé kerül az ügy, akkor ez védhetetlen lesz. Közben a magyar kormány azt mondja: vannak fontos érveik arra, hogy a szabályozás miért védhető és indokolt.
A kohéziós politika jelenéről és jövőjéről volt szó az EUyou webináriumon.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Az államfő ismét Marcel Ciolacut jelölte miniszterelnöknek.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
